Jégmadár

A Jégmadár hazánk egyik legszínpompásabb madara, mely a Vicán-tó környékén is gyakran előfordul. Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét felbukkan korábbi költőhelyén. A természetben igazán különleges látványt nyújt.

A jégmadár testhossza körülbelül 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig hozzávetőleg 25 centiméter. A testtömege igen alacsony, 40 gramm körüli. Jellemzően zömök testalkatú, rövid farokkal és egyenes csőrrel rendelkezik. A Jégmadarat színpompás tollazata és hosszúkás csőre teszi igazán különlegessé. A csillogó kék színű fejbúbja, tarkója, háta és farka lenyűgöző látványt nyújt. A szemétől egy rozsdaszínű folt húzódik, ami egy kis fehér foltban folytatódik. Hasa rozsda-, rövid lábai pedig vörös színűek.

Fészkelő helyét meredek partfalba vájva alakítja ki, meglehetősen mély, átlagosan 50-100 cm hosszú járatot fúrva. A tojásokat a vájat végében helyezi biztonságba. Évente kétszer költ, és a tojások kikelése után 25 nappal ki is repülnek a fiókák. A fiatal madarakat addig a szülők gondozzák és etetik.

Elsősorban halakkal és vízi rovarokkal táplálkozik, a pisztráng például gyakori tápláléka. A Jégmadár rendkívül gyorsan emészti az elfogyasztott táplálékot, a szálkákat és a pikkelyt is, azonban az úszókat kiöklendezi. Télen a be nem fagyó folyóknál tartózkodik és vadászik eledelére. Ilyenkor különleges látványt nyújtva, a víz felett szitál, lebeg, hasonlóan egy kolibrihoz.

A Jégmadár territoriális madár, a költési időn kívül sem tűri meg más madarak jelenlétét vadászterületén. Nagyon védelmező, a fészkelő helyét és a költő párját állandó biztonságban tartja.

A jégmadár védelmi státusza a különböző régiókban változó. Nyugat-Európában az állománya csökkenő tendenciát mutat, míg Európa más részein stabil populációkat találunk. Magyarországon a Jégmadár védett madárfajnak számít, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.