Mocsári teknős

A mocsári teknős Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja. Elterjedése Dél- és Kelet-Európa nagy részén, a Fekete-tenger partvidékén, és keleten egészen az Aral- tóig terjed. Hazánkban is elterjedt, így a Vicán-tóban is megfigyelhetjük.

A mocsári teknős megjelenése jellegzetes, páncéljának hossza körülbelül 20 centiméter, lapított, ovális formájú. Színe sötét feketebarnás, keresztirányú fekete csíkokkal. A fekete csíkok néha egészen szélesek és elmosódottak. Kisebb-nagyobb citromsárga pöttyök tarkítják a sötét olajzöld árnyalatú nyakát és a fejét. A vízi teknősökkel szemben, a mocsári teknős hímjei egy hajszálnyival nagyobbak, mint a nőstények.

A mocsári teknős alapvetően vízhez kötött faj. Szeret a vízből kiálló tuskókon, köveken pihenni, és kiváló úszóképességgel rendelkezik. Aktivitása főként márciustól októberig-novemberig tapasztalható, főként a reggeli és az esti órákban. Elsősorban állóvizek és lassú folyású folyók mentén figyelhető meg. Kedveli a vízi növényzettel benőtt tavakat, holtágakat, ahol a parton észrevehetetlenül napozhat. Emellett nagy szüksége van olyan laza talajú, háborítatlan szárazföldi területre is, ahol tojásait lerakhatja. Különösen fiatal korában számos ragadozója van, például gázlómadarak, de a felnőtteket is fenyegeti a réti sas és más ragadozó emlősök, mint például a vidra.

A mocsári teknős tápláléka változatos, és mindenféle állati eredetű táplálékot elfogyaszt, amit meg tud fogni, ízeltlábúakat, kétéltűeket és férgekeket. A halak közül csak a beteg példányokat képes elfogni. Növényi tápláléknak is nagy szerepe van az étrendjében.

Vetélytársa a gyorsan terjeszkedő vörösfülű ékszerteknős. A vizes élőhelyek szennyezése visszaszorítja a mocsári teknős szaporodását Európában. Hazánkban az állomány továbbra is stabil, mérsékelten veszélyeztetett. A faj Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.